Péntek este a színházban.
Bemutatóra készülnek a színfalak mögött.
Évadnyitó előadásra.
Egy olyan évad kezdődik, amire méltán lehet büszke a direktor.

Az ilyenkor megszokott lámpalázat elnyomja valami más. A súgó érzi, hogy nem lesz nehéz dolga, mert ma a színészek a legjobbat akarják megmutatni a kritikus közönség pedig elnézőbb lesz ezen a napon. Az ügyelő elcsukló hangon mondja be az első figyelmeztetőt. Zeng a hangszóró. Sokan csak ekkor térnek magukhoz a kábulatból. Felhörpintik italukat és befejezik azt a halkan elkezdett mondatot. Suttognak.

A bemutatóra érkezett családtagok és barátok kínosan érzik magukat. Nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, hiszen ilyenkor az örömünnep színeibe szokták öltöztetni a szívüket. De ma nem lesz hajnalig tartó premier-buli. Ma csend lesz. Csend és gyertyafény. Az öltözőkben a jelmezek megtalálják gazdájukat. A smink is felkerül, hogy takarjon valamit a fájdalomból.

A függöny összehúzva. A közönség morajlása hangosabbnak tűnik a takarásból, mint eddig bármikor. A színészek egytől egyig ott állnak a takarásban és várják a kezdőjelet. De az nem jön. A rendező ma nem ideges. Érzi, hogy jó munkát végzett. Bízik a művészekben, akik még ezen a szomorú estén is eljátsszák a darabot. Halványul a fény. Elcsendesül a zsúfolásig telt nézőtér. Mindenki a kezdésre vár.

Megrendülten és nesztelen megy fel a függöny. Mindenki tudja, hogy ezen az estén súlyosabb a lélek és ettől nehezebb a játék. De a színész teszi a dolgát. Nevet, ha kell és nyeli a könnyeit, mert az előadásnak mennie kell. A közönség az első. A színpad és a kollégák. Az a sok ember, akik most őt figyelik. Pillanatokra elfeledtetik és maguk is elfeledik a bánatot mindannyian, mert megy az előadás.
A színház megáll egy pillanatra, de megy tovább.
Így tisztelik meg a ma elhunyt igazgatót, kollégát és barátot.

A taps ma este nem csak a színésznek és a színháznak szól. Egy életműnek adnak tiszteletet a csattanó tenyerek. A szemekben könnycseppek jelzik az együttérzést.
Lemegy a függöny.
A haza utat gyertyák mutatják az előtérben.
Szép este volt és csodálatos hatvanhét év.

Köszönjük.